Iskolapolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagybányai és nagybánya-környéki magyar közösség szeme rajtunk van, óriásiak az elvárások iskolánkkal szemben, s ezek a feladatok nemcsak oktatási jellegűek, hanem sokkal inkább a nevelésre, a közösség nemzeti identitásának megőrzésére, közösségformálásra, a helyi és nemzeti kultúra átadására vonatkoznak. S miközben fontosak a vizsgaeredmények, számít, hogy milyen helyezéseket érünk el versenyeinken, nem mellékes, hogy olyan diákságot neveljünk, mely tevékeny szerepvállalással kovásza lehet saját közösségének, véleménye van a világról, s nem növi ki a kamasz gyermek világmegváltó vágyát, aki karriert épít és családot alapít, aki világot lát, majd hazaérkezik, hogy tudását, tapasztalatát közösségünk javára kamatoztassa. Olyan gyermeket kell nevelnünk, aki arra a kérdésre, "ki vagyok", ne csak egyénként, de egy közösség részeként is válaszolni tudjon, saját identitását ne mások ellenében élje meg, és a válaszadás ne okozzon különösebb zavart sem most, sem későbbi élete során. Ebben a feladatban a család, az iskola és a közösség egyaránt szerepet kell, hogy vállaljon. De tény, hogy egy iskolának kell, hogy arca legyen, színe, hitvallása: a Németh László Elméleti Líceum minden magyar gyermek iskolája kell hogy legyen.
A magyar oktatás története Nagybányán
1388: az első írásos említés egy nagybányai Teodoricus nevű tanítómesterről
1547: a Schola Rvulina megalapítása (Kopácsi István)
1673-1773: a Schola Rivulinát jezsuita gimnáziummá alakítják.
1712: az első írásos említés a nagybányai leányokatatásról.
1731, a resolutio Carolina rendelkezése nyomán a református nevelés háromosztályúvá minősül, majd ezután is újabb és újabb feltételek kikötése mellett tevékenykedhetett, már a Híd utcai épületben.
1776-tól a minorita rend szerzi meg az oktatás jogát, az oktatás tannyelve latin volt.
1784-ben a II. József által kibocsátott nyelvrendelet (a német nyelv kötelezővé tétele) következtében a minoriták lemondanak a tanításról, világi oktatók veszik át helyüket.
1789-1810: a Királyi Gimnázium működése
1860: felépül a Híd utcai református iskola
1887: a Magyar Királyi Állami Főgimnázium megalapítása
1893: a Polgári Leányiskola megalapítása
1919: a Magyar Királyi Állami Főgimnázium és az Állami Polgári Leányiskola megszűnése, az oktatást a felekezeti iskolák veszik át.
1924: az elemi oktatást egységesen az állam veszi át. Az anyanyelvű oktatás a magániskolák és felekezeti iskolák feladata.
1941: ismét működési engedélyt kap az Állami Gimnázium, az Állami Polgári Leányiskola, a Református Polgári Leányiskola, újraindul a magyar nyelvű állami oktatás az elemi iskolákban is.
1944: magyar tannyelvű iskolák: a Nagybányai Állami Magyar Fiúlíceum (a Gh. ŞincaiLíceummal egy épületben), a Híd utcai Református Iskola, a Veresvízi 3-as sz. Elemi Iskola, a Polgári Leányiskola (a Cinteremben), a Bányász- és Vegyészeti- Fémipari Technikai Vezetőképző Középiskolából alakult négyéves almérnökképző, I-IV. osztályos felekezeti iskolák.
1948: magyar tannyelvű iskolák: Vegyipari Technikai Középiskola, Bányaipari Technikai Középiskola, magyar tagozatok működnek a román tannyelvű1-es, 2-es, 3-as iskolákban, a 4-es iskolában (Református Iskola)
1949: létrejön a Magyar Nyelvű Állami Vegyes Líceum (a Gh. Şincai Líceummal egy épületben)
1951-1955-1959: 2-es sz. Magyar Nyelvű Középiskola
1955: megszűnik a Vegyészeti Középiskola és létrejön a 2-es sz. Állami Magyar Líceum
1959-től az elméleti középiskolai oktatás a Gh. Şincai Líceum tagozataként működik
1959-1963: A 2-es sz. Állami Magyar Líceum helyén a 10-es sz. Általános Iskola működik.
1959: létrejön a 11-es sz. Általános Iskola, melyben magyar tagozat működik
1963: létrejön a 8-as sz. Általános Iskola, melyben magyar tagozat működött
1965: létrejön a 4-es sz. Általános Iskola
Magyar tannyelvű tagozatok működnek az 5-ös sz., 8-as sz. 11-es sz. 4-es sz. 15-ös sz. iskolákban.
1962-1998: magyar tannyelvű IX-X. mechanika osztályok működnek a 8-as sz. (V. Lucaciu) Líceumban1990-1998: magyar tannyelvű elméleti középiskolai oktatás (filológia osztály) működik az Eminescu Líceumban.
1991-1995: magyar tagozat működik az 5-ös sz. Ipari Líceumban
1995: megszűnt a 2-es sz. Általános Iskola és a 8-as sz- Általános Iskola magyar tagozata
2000: megszűnt a 4-es sz. Általános Iskola magyar tagozata.
1997: létrejön a Németh László Elméleti Líceum magába foglalva a Gh. Şincai, M. Eminescu, V. Lucaciu líceumok magyar tagozatát és az 1-es sz. Általános Iskola felső tagozatát.
1944: magyar tannyelvű iskolák: a Nagybányai Állami Magyar Fiúlíceum (a Gh. ŞincaiLíceummal egy épületben), a Híd utcai Református Iskola, a Veresvízi 3-as sz. Elemi Iskola, a Polgári Leányiskola (a Cinteremben), a Bányász- és Vegyészeti- Fémipari Technikai Vezetőképző Középiskolából alakult négyéves almérnökképző, I-IV. osztályos felekezeti iskolák.
1948: magyar tannyelvű iskolák: Vegyipari Technikai Középiskola, Bányaipari Technikai Középiskola, magyar tagozatok működnek a román tannyelvű1-es, 2-es, 3-as iskolákban, a 4-es iskolában (Református Iskola)
1949: létrejön a Magyar Nyelvű Állami Vegyes Líceum (a Gh. Şincai Líceummal egy épületben)
1951-1955-1959: 2-es sz. Magyar Nyelvű Középiskola
1955: megszűnik a Vegyészeti Középiskola és létrejön a 2-es sz. Állami Magyar Líceum
1959-től az elméleti középiskolai oktatás a Gh. Şincai Líceum tagozataként működik
1959-1963: A 2-es sz. Állami Magyar Líceum helyén a 10-es sz. Általános Iskola működik.
1959: létrejön a 11-es sz. Általános Iskola, melyben magyar tagozat működik
1963: létrejön a 8-as sz. Általános Iskola, melyben magyar tagozat működött
1965: létrejön a 4-es sz. Általános Iskola
Magyar tannyelvű tagozatok működnek az 5-ös sz., 8-as sz. 11-es sz. 4-es sz. 15-ös sz. iskolákban.
1962-1998: magyar tannyelvű IX-X. mechanika osztályok működnek a 8-as sz. (V. Lucaciu) Líceumban1990-1998: magyar tannyelvű elméleti középiskolai oktatás (filológia osztály) működik az Eminescu Líceumban.
1991-1995: magyar tagozat működik az 5-ös sz. Ipari Líceumban
1995: megszűnt a 2-es sz. Általános Iskola és a 8-as sz- Általános Iskola magyar tagozata
2000: megszűnt a 4-es sz. Általános Iskola magyar tagozata.
1997: létrejön a Németh László Elméleti Líceum magába foglalva a Gh. Şincai, M. Eminescu, V. Lucaciu líceumok magyar tagozatát és az 1-es sz. Általános Iskola felső tagozatát.
Bemutatkozás
Iskolánk 1998 szeptemberében nyitotta meg kapuit, önálló magyar tannyelvű oktatási intézményként. Az a korábban évtizedekig különböző iskolákba szétszórt magyar tagozatok önálló, magyar tannyelvű intézménnyé alakulásával a nagybányai magyar közösség régi álma valósult meg. Az egykor elhanyagolt ipari iskolai bentlakásból mára igazán ízléses, otthonos, tágas és világos iskolaépületünk lett. Jól felszerelt szaktantermek, korszerű tornaterem várja a diákokat. 2014-től óvodától érettségiig iskolázunk be minden gyermeket, aki anyanyelvén kíván tanulni. A líceum befogadó központja azoknak a vidéki diákoknak is, akik településükön nem tudják anyanyelvükön folytatni tanulmányaikat.
1. oldal / 2