A névválasztás nem okozott különösebb gondot azon a pedagógus fórumon, ahol ezt a kérdést eldöntöttük. Németh László kötődése városunkhoz, követendő pedagógiai elvei, egész életműve predesztinálta őt arra, hogy szinte egyedüli jelöltként esett rá a választás. Nagy írónk leányai örömmel vettek tudomást arról, hogy Németh Lászlóról immár szülővárosában is neveztek el iskolát. Ez az öröm, mind erkölcsi, mind anyagi támogatásukban megnyilvánult. Ezúton is hálásan köszönjük.

(Vida Zoltán, alapító igazgató)

Németh László Nagybányán 1901. április 18-án született. Édesapja, Németh József (1873–1946), a nagybányai Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára, édesanyja Gaál Vilma (1879–1957), tisztviselő család gyermeke. 1901. június 2-án keresztelték. Családjával 1904-ben Szolnokra, 1905-ben a fővárosba költözött. 1920 februárjától a budapesti egyetem bölcsészkarán francia–magyar szakos hallgató, de áprilisban átiratkozott az orvosi karra. 1925-ben doktorrá avatták.

Egyetemi tanulmányai mellett foglalkozott verselméleti kérdésekkel, novellákat, színműveket írt, köztük egy Dózsa-drámát. 1925 decemberében a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert. Cikkei, könyvismertetései jelentek meg 1926-tól a Nyugatban, a Protestáns Szemlében, a Társadalomtudományban, később az Erdélyi Helikonban és a Napkeletben is írt – ez utóbbinak 1931-ig vezető kritikusa volt.

Tanú címmel 1932-ben lapot indított, amelyet egymaga írt és szerkesztett, 1937 tavaszáig 17 kötete jelent meg. A Tanúban fejtette ki társadalmi reformeszméit, a „minőség forradalma” gondolatát. Az értelmiség társadalmi vezető szerepét vallotta, elmélyülten foglalkozott a magyarság helyével Kelet-Európában, alaposan megismerte a szomszédos népek kultúráját, irodalmát.

Hivatástudata, impozáns műveltsége, gondolatgazdag, képdús esszéstílusa jelentős hatást gyakorolt kortársaira. Díjai: Baumgarten-díj (1930), József Attila-díj (1950), Kossuth-díj (1957), Herder-díj (1965), Batsányi-díj (1968).

Regényei: Emberi színjáték, Gyász, Bűn, Iszony, Égető Eszter, Irgalom.
Drámái: Bodnárné, II. József, VII. Gergely, Villámfénynél, Pusztuló magyarok, Papucshős, Erzsébet-nap, Széchenyi, Eklézsia-megkövetés, Husz János, Galilei, Az áruló, Petőfi Mezőberényben, Apáczai, A két Bolyai, Csapda, Gandhi halála, Nagy próféta, Utazás, Nagy család, Harc a jólét ellen, Szörnyeteg.
Esszékötetei: A minőség forradalma, Készülődés, Kisebbségben, Sajkódi esték, A kísérletező ember.

Iskolánk 1998 szeptemberében nyitotta meg kapuit, önálló magyar tannyelvű oktatási intézményként. Egy elhanyagolt épületet tataroztunk ki és hoztuk olyan állapotba, hogy most, elfogadható körülmények között dolgozhatunk. Líceumunkban V–XII-es osztályok vannak, a IX–XII-es középiskolások több szakon tanulnak.

Tanáraink lelkesedése és a szülők támogatása nélkül nem jött volna létre ez a szellemi–lelki kohézió, melynek eredményeinket tulajdoníthatjuk, köszönhetjük.